Elállás, visszatérítés

 

  1. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja alapján Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül, ennek megfelelően jogi személyek nem élhetnek az indokolás nélküli elállás jogával.

A Fogyasztót a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 20. §-a alapján megilleti az indokolás nélküli elállás joga. A Fogyasztót az indokolás nélküli elállás joga

  1. a) áru adásvételére irányuló szerződés esetén
  2. aa) az árunak,
  3. ab) több áru adásvételekor, ha az egyes áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott árunak,
  4. ac) több tételből vagy darabból álló áru esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,
  5. ad) ha az árut meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;

  1. b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától

számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet által biztosított elállási idő 14 nap.

A jelen pontban foglaltak nem érintik a Fogyasztó azon jogát, hogy az e pontban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és az Áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.

Ha a szerződés megkötésére a Fogyasztó tett ajánlatot, a Fogyasztót a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.

 

  1. A Fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ában biztosított jogát a Korm. rendelet 2. mellékletében megtalálható nyilatkozat-minta útján, vagy az itt megtalálható erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja, amelyet az 5630 Békés, Kossuth utca 22. címre postai úton feladott levélként, illetve info@vaszonkeppont.hu e-mail címre elektronikus úton küldheti meg, a megfelelő tárgy feltüntetésével. 

Elállási/Felmondási nyilatkozat-minta
(csak a szerződéstől való elállási/felmondási szándék esetén töltse ki és juttassa vissza)

 

Címzett:

Pusztai Gábor Máté

Békés

Kossuth utca 22.

5630

 

Alulírott/ak kijelentem/kijelentjük, hogy gyakorlom/gyakoroljuk elállási/felmondási jogomat/jogunkat az alábbi termék/ek adásvételére irányuló szerződés tekintetében:

 

Szerződéskötés időpontja /átvétel időpontja: ……………………………………………

 

A fogyasztó(k) neve: ………………………………………….

 

A fogyasztó(k) címe: ………………………………………….

 

A fogyasztó(k) aláírása: ……………………………………… 

(kizárólag papíron tett nyilatkozat esetén)

 

Kelt: ………………………………………

 

Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a Fogyasztó a nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. Írásban történő elállás vagy felmondás esetén elegendő az elállási vagy felmondási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül.

A Fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta.

Az Eladó a Fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni. 

 

  1. Ha a Fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-ának megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a Fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási mód választásával okozott többletköltségekre.

 A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-ának megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a Fogyasztónak visszajáró összeget a Fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A Fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a Fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladót felelősség nem terheli.

 

  1. Ha a Fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, az Eladó nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. Ilyen esetben a feltüntetett általános szállítási díjtételek erejéig áll fenn az Eladó visszatérítési kötelezettsége. 

 

  1. Az Eladó mindaddig visszatarthatja a Fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a Fogyasztó az Árut vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni. 

 

  1. Ha a Fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-ának megfelelően eláll a szerződéstől, köteles az Árut haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak vagy az Eladó által az Áru átvételére meghatalmazott személynek átadni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a Fogyasztó az Árut a határidő lejárta előtt elküldi.

 

  1. A Fogyasztó viseli az Áru visszaküldésének közvetlen költségét. Az Árut az Eladó címére kell visszaküldeni.

 

  1. Ha a Fogyasztó a teljesítés megkezdését követően felmondja az üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között kötött szerződést, köteles a felmondás Vállalkozással való közlése időpontjáig teljesített szolgáltatással arányos díjat a vállalkozás számára megfizetni. A Fogyasztó által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás adóval növelt teljes összege alapján kell megállapítani. Ha a Fogyasztó bizonyítja, hogy az ily módon megállapított teljes összeg túlzottan magas, az arányos összeget a szerződés megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani.

 

  1. A Fogyasztó az Áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.

 

  1. A Fogyasztó nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:

– a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, azonban ha szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a Fogyasztó számára, jelen kivételi esetre csak akkor lehet hivatkozni, ha a teljesítés a Fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak a Fogyasztó általi tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a Vállalkozás maradéktalanul teljesítette a szerződést;

– olyan Áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási jog gyakorlására meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;

– olyan nem előre gyártott Áru esetében, amelyet a Fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan Áru esetében, amelyet egyértelműen a Fogyasztó személyére szabtak;

– lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a Fogyasztó a csomagolást felbontotta.

 

  1. Az Árunak és a teljesítésnek a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.  

Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező Árunak

– meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;

– alkalmasnak kell lennie a Fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a Fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor az Eladó tudomására hozott, és amelyet az Eladó elfogadott;

– rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást – és

– biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön – továbbá – a szerződés tárgyát képező Árunak:

– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú Áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír;

– rendelkeznie kell a Fogyasztó által ésszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében, amely azonos típusú Áru esetén szokásos, figyelembe véve az Eladó, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy az Áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését;

– rendelkeznie kell a Fogyasztó által ésszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást – és

– meg kell felelnie a Vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett Áru tulajdonságainak, leírásának.

 

Az Árunak nem kell megfelelnie a fenti nyilvános kijelentésnek, ha az Eladó bizonyítja, hogy

– a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie;

– a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették vagy

– a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

 

Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a Fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy az Áru valamely konkrét tulajdonsága eltér a Honlapon leírtaktól, és az Adásvételi szerződés megkötésekor a Fogyasztó ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.


Kellékszavatosság

  1. A Vevő az Eladó hibás teljesítése esetén az Eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Ptk., valamint fogyasztói szerződés esetén a 373/2021 (VI.30.) Korm. rendelet szabályai szerint.
  2. A Vevő – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:

– Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a Vevő által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna.

– Az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

– Fogyasztó és Vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a Fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

– A Vevő a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

– Fogyasztói szerződés esetében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru és a digitális elemeket tartalmazó áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

– Az Eladó megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás, illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményezne az Eladónak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve az Áru hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát.

– A Vevő akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha

  • az Eladó nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette az alábbi feltételeket:
  • az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét,
  • ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését,
  • megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét,
  • ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az Eladó megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét,
  • a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá, vagy
  • az Eladó nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a Vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a Fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.

Ha a Vevő hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, az Eladót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.

– A Vevő jogosult a vételár még fennmaradó részét – a szerződésszegés súlyához igazodva – részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg az Eladó nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.

– Általánosan érvényesülő szabály, hogy az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét, ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.

– Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére nyitva álló észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a Vevő közölte a hibát az Eladóval.

– A Vevőnek az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében az Eladó rendelkezésére kell bocsátania.

– Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a Vevőnek szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a Vevő által ténylegesen megkapott áru értékének különbözetével.

– A Vevő az adásvételi szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga az Eladónak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható.

– Ha a hibás teljesítés az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott árunak csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a Vevő az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg, de az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában is megszüntetheti, ha a Vevőtől nem várható el ésszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartsa meg.

– Ha a Vevő az adásvételi szerződést teljes egészében vagy az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott áruk egy része tekintetében szünteti meg, úgy a Vevőnek az Eladó költségére vissza kell küldenie az Eladónak az érintett árut és az Eladónak haladéktalanul vissza kell térítenie a Vevő részére az érintett áru vonatkozásában teljesített vételárat, amint az árut vagy az áru visszaküldését alátámasztó igazolást átvette.

  1. A Vevő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul bejelenteni az Eladó felé. A hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közölt hibának kell tekinteni. Ugyanakkor a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.

– Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Vevő az Árut rendeltetésszerűen nem tudja használni.

– Az Árunak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

– Ha a Fogyasztó és a Vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

 

Termékszavatosság

  1. Az Áru hibája esetén a Vevő – választása szerint – a kellékszavatossági igény helyett termékszavatossági igényt is érvényesíthet.
  2. Termékszavatossági igényként a Vevő kizárólag a hibás Áru kijavítását vagy kicserélését kérheti.
  3. Az áru akkor hibás, ha az nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalkor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
  4. Termékszavatossági igényét a Vevő az Áru gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
  5. A Vevő a termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. Az Áru hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a Vevőnek kell bizonyítania.
  6. A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:

– az Árut nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy

– a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy

– az Áru hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.

Ugyanazon hiba miatt a Vevő kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt Árura, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényt a gyártóval szemben érvényesítheti a Vevő.

 

Jótállás

  1. Míg a kellékszavatosság esetén eladó vállalkozás szavatolja, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki, addig a jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért, mellyel eladó garantálja, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján az Eladó jótállásra köteles a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkek eladása esetén.

A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.

 

 A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

  1. a) a vállalkozás nevét, címét,
  2. b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
  3. c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
  4. d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
  5. e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
  6. f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
  7. g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.

A Vevő a kijavítás iránti igényét választása szerint az Eladó székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és az Eladó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

  1. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, a jótállás időtartama a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint:
  1. 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
  2. 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
  3. 250 000 forint eladási ár felett három év.

E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Azonban a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a Vevő a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 2. §-a kimondja, hogy Fogyasztó és Vállalkozás közötti szerződésben a felek megállapodása e rendelet rendelkezéseitől a Fogyasztó hátrányára nem térhet el. 

A jótállási határidő a fogyasztási cikk a Vevő részére történő átadásakor indul, vagy ha az üzembe helyezést az Eladó, vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Ha a Vevő a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a Vevő eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a Vevő részére visszatéríteni.

  1. Ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított 30. napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a 30 napos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni.

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton (az áfa törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán) feltüntetett vételárat a 30 napos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

  1. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

 

  1. Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.